| dbo:abstract
|
- Federico de Madrazo y Kuntz (Róma, 1815. február 9. – Madrid, 1894. június 10.) José de Madrazo y Agudo fia. Előbb apja, majd Párizsban Winterhalter tanítványa volt. Festett történeti képeket és arcképeket. Delaroche értelmében vett romantikus. Leghíresebb képei: Bouillon Gottfriedet jeruzsálemi királlyá kiáltják ki (1839, Versailles), Mária Krisztina mint apáca VII. Ferdinánd ágyánál (1843). Kedvelt arcképfestője volt a spanyol arisztokráciának. 1835-ben sógorával, megalapított az El artista c. művészeti lapot. Udvari festő és tanár volt a madridi akadémián. 1868-ban és újra 1881-töl a halálig a Museo del Prado igazgatója volt. (hu)
- Federico de Madrazo y Kuntz (Róma, 1815. február 9. – Madrid, 1894. június 10.) José de Madrazo y Agudo fia. Előbb apja, majd Párizsban Winterhalter tanítványa volt. Festett történeti képeket és arcképeket. Delaroche értelmében vett romantikus. Leghíresebb képei: Bouillon Gottfriedet jeruzsálemi királlyá kiáltják ki (1839, Versailles), Mária Krisztina mint apáca VII. Ferdinánd ágyánál (1843). Kedvelt arcképfestője volt a spanyol arisztokráciának. 1835-ben sógorával, megalapított az El artista c. művészeti lapot. Udvari festő és tanár volt a madridi akadémián. 1868-ban és újra 1881-töl a halálig a Museo del Prado igazgatója volt. (hu)
|
